Korábban már többen kérdezték, hogy mért nem tanítom a gyerekeket idegen nyelvekre, de én még valahogynem éreztem aktuálisnak, szerintem - bár tudom, hogy sokan állítják ennek az ellenkezőjét - akkor érdemes elkezdeni egy másik nyelvet egy gyerekkel, ha már az anyanelvével nincsenek problémái. Nos, mivel Pömpöllér most már totál flottul beszél, ír, olvas magyarul, az ő kérésére belecsaptunk az angolba csak úgy próbaképpen, és hát csak lesek bakker, a gyerekre ragad az angol, de nem kicsit. Esténként újabban a tesz-vesz szótárat lapozgatjuk, és beszélünk a képekről, és simán érti a többesszámot és a hím/nőnemet, és aminek külön örülök, hogy egész jól kombinál, mert eleinte nyilván csak papagájkodott, de most már átkombinálta a baah baaah black sheep, have you any wool kezdetű örökebecsű angol dalocskát mooo mooo black cow, have you any milk-re, aminek én tökre örülök, meg ma reggel azt bírta mondani a húgára, hogy She is a monkey! majd a székről leesve röhögött, akárcsak akkor, amikor először meghallotta, hogy hogy mondják angolul azt, hogy ujj, mert azért észkombájnság ide vagy oda, még mindig óvodás, és mint tudjuk ennek a korcsoportnak a pisi-kaki poénok jelentik a humorhimaláját, és hát ugye az a szó, hogy FINGer, ebből a szempontból klasszisnak számít :-) (ld még Gergő: Hip-hip hurrá, kiabálják a tesói, mire ő: hip-hip puki! ), és teljesen be van rá pörögve, nagyon édes, a kicsik meg a farvizén evezgetnek, és este, mikor kijövök a szobájukból, 3 irányból hallom, hogy gudnájtmám :-D