Emlékszem, nyüszítve röhögtem, amikor olvastam, hogy szepiszori, azaz szeparációs szorongás, ami általában a 8-9 hónap körül szokott bekövetkezni, és szépen kitalált neve annak a jelenségnek, amikor az ember gyereke virtuálisan odaragasztózza magát az anyjához, és ha ez utóbbi fél méternél távolabb kerül tőle, azonnal rettenetes vonyítozásba kezd.

ZsebHulknál is eljött ez a korszak, szabályosan menekülök előle időnként, mert gyakorlatilag folyamatosan a nyomomban üget, mint egy felspannolt kiskutya, ráadásul - mint rájöttem - még nem tud kanyarban mászni, és egyelőre még lassabb nálam, ezért amikor jövök-megyek a lakásban, folyamatosan ipszilonoznia kell, mászik utánam erre három métert, de hoppá, én már visszafelé jövök, akkor gyorsan leül, ipszilon, kis tolatás, megfordul, irány a vad, aki már eddigre megint visszafelé jön kezében némi szennyes ruhával, és ezt így el tudjuk még játszani párszor, mire végérvényesen elkeseredne és tutulni kezdene.

Ha nem lát, egész jól elvan nélkülem, főleg csini csajok ölében, de ha megpillant, azonnal elkezd kapálózni felém, és nyígni és szenvedni, és megtámad, és úgy főzök, hogy a nadrágot rángatja le rólam és nyíg, és úgy mosok, hogy leülök a mosógép elé a földre, úgy pakolom be a ruhát, mert így őméltósága a hajamba kapaszkodva ácsoroghat és kopaszthat, úgy ülök a számítógépnél, hogy közben félkézzel a gatyámba kapaszkodva a másikkal a létező összes telefontöltőkábelt gyömöszöli befelé a szájába, egyedül a vécén sikerül megmenekülnöm, így a harmadik gyereknél megelégeltem a társas szarást, hogy úgy kell ülnöm a budin, hogy közben az egyik seggtörlési tanácsokat osztogat ordítva, a másik a mesekönyvét túrja befelé az arcomba, hogy meséjjjjmeséjjjjanyaanyafinduuuuszt, a harmadik meg csak szimplán vonyít, és azt akarja hogy vegyem fel, így tehát ajtó becsuk, és nem érdekel, kinek mennyire sérti ez a személyiségfejlődési ütemtervét :-D

Amúgy meg kezdek allergiás lenni a Star warsra, a gyerek ezt is a rá jellemző vehemenciával kezeli, tegnap este már megfenyegettem, hogy ha még egyszer kiejti a száján hogy sztárvórz vagy lúk szájpóker, kirakom a kertbe és ott regélhet a jedikről a cinkéknek. Befogta, de azért az esti sonkás kenyeréből csak kirágott egy Ezeréves Sólymot, és ilyenkor már nagyon kell röhögni :-)))