Tök jó a medvepark! Most voltunk először, de törzsvendégek leszünk, az összes kölök imádta, mi is, és nagyon jól éreztük magunkat, nekem sokkal jobban tetszik, mint az állatkert, ahol én mindig szarul érzem magam a sok, szűk helyre zárt állattól, akármilyen csicsa is a ketrec, na itt helyük az van a medvegyeknek nem is kevés, ha van kedvük méznyalással ütni el a rengeteg szabadidőt, odasétálnak a rácshoz, ahol aztán elképesztő öt centis közelségből lehet őket nézni, ha emberundoruk lenne netalántán, elmehetnek a susnyásba, ugyanez érvényes a farkasokra is, és ettől az egésznek jó hangulata lesz, levegős, nyugis, és nem zsúfolt, hiába volt tele a parkoló, tehát elvileg nagyon sokan voltunk, mégis elvesztek az emberek a nagy helyen. Arra is rájöttünk az egyik tábla olvastán, hogy a medvék minden valószínűséggel meg vannak győződve róla, hogy az emberek vannak az ő szórakoztatásukra, és azért sétálgat mindenféle színes emberke a rácsok mentén, hogy ők ne unatkozzanak, a táblára ugyanis ezt írták ki, és azt is, hogy amikor szünnap van, vagy valamilyen más okból nincs látogató, akkor a medvék unatkozva depiznek, ha meg tele van a park és nyüzsi van, akkor ők is felpörögnek, szaladgálnak, élvezik a zsezsgést :-))))
A kölkeim imádták a macikat, főleg a fiúk, ők munkamegosztásban tolták a mézet beléjük, a kicsi nyomott, a nagy betolta a fakanalat, a medve meg örült :-)
Lujzi is adott nekik pár adaggal, de aztán átsétáltunk az ormányos medvékhez, akik halál jó arcok, és ő ott leragadt
meg hát Lujzi az Lujzi, annak külön mikrovilága van, elmondása szerint a medveparkban a legjobb dolog az volt, amikor kergetett egy fehér pillangót a fűben, amikor elmentünk pisilni a bokorba, és ott zörgött valami, amiről kiderült, hogy egy egérke, ami elszaladt gyorsan, illetve a Kis Fekete Bogár barátja, aki a mellette levő hintára szállt le, onnan az ujjára, és egészen az autóig együtt sétáltak nagy boldogságban, aholis kisebb vita bontakozott ki az apja és közte, hogy hazajöhet-e velünk KFBogár, de végülis ez utóbbi elrepült. Ez annyira tipikus Lujzi, hogy ott van húsz darab ötszáz kilós medve, és ő meg a kis fekete bogárral meg a pillangóval barátkozik mélyenszántólag, imádom :-))))
Aztán néztünk farkasokat, meg gólyákat, meg ölyvet, meg egy akkora hollót, amitől én is majdnem verset írtam bakker, meg volt hintázás, vonatozás, a szezon első fagyija, hazafelé meg beájulás, ráadásul már kifelé menet szemtanúi lehettünk annak, ahogy két maci összebalhézott, és a vérlustán cammogva csámpázó óriásplüssök hirtelen elkezdtek morogni meg hörögni, és olyan gyorsan rohantak, hogy az uram elsüthette a székelyes poénját, miszerint a sör nem ital, a nő nem ember, a medve meg nem játék. :-D