és még mindig totális tündér a lány, és olyanokat köp időnként, amitől muszáj az asztalra borulva röhögni, valamint most már világosan látszik, hogy ha békén hagyják, ő a világ legnyugodtabb, legkiegyensúlyozottabb libácskája, békésen bolyong a saját világában, ahol tündérek röpködnek, meg beszélnek a hangyák, nyilván, ha csesztetik, hisztis lesz, de elképesztő, hogy a konfliktusok után mintegy másfél perccel képes tündöklő mosollyal örülni valami egészen apróságnak :-)))

Anya, ez az ebéd olyan finom volt, hogy egészen felboldogított! :-)

Anya, szegény Gergő hasát felborzolta a beton, azért sír!

A múltkor meg judó után vártuk a bátyját az öltöző előtti folyosón, ahonnan kilátni egy kis belső udvarra, játszótérrel. Kistyúk ezt észrevette, jelezte, majd mondta, hogy de jó lenne oda kimenni játszani, mire mondtam neki, hogy sajnos az már ilyen késő délután be van zárva, nem tudunk kimenni. Erre picit elgondolkodott, majd felragyogó arccal közölte, hogy de anya, tök jó, mert a lepkék be tudnak menni!!! És boldog volt, mellettünk meg két anyuka görnyedt össze a röhögéstől :-D Ja és még utána tíz perccel rájött, hogy hangyák is be tudnak menni, mert bemásznak a kerítés alatt. És megint örültünk. :-D

Ki kéne találni, ha nem lenne, de tényleg! :-D