Egészen elképesztő, hogy mennyire különböznek a gyerekeim, kromoszóma-alapú lehet ez a cucc, merthogy nem neveljük őket erre, sőt, de Pömpöllér személyében sikerült egy klasszikus alfahímet összehoznunk, Lujzibujzi meg a létező legpuncibb punci, és gyakorlatilag nem tudok egy közös tulajdonságot találni bennük, hacsak a testvérszekálásra való hajlamot nem deklarálom annak. A kicsiről még nem tudok nyilatkozni, de hogy nem lesz piskóta az se, az tuti, tegnap reggel effektíve bekapcsolta a dvd-lejátszót, benyomta az eject gombot, kivette belőle a cd-t, becsukta, a cd-t meg felrakta a cd-állványra, én meg csak néztem, mint hal a szatyorban. :-D

Van ugye Pömpöllér, akit az alábbi dolgok érdekelnek (a teljesség igénye nélkül) : űrhajók, motorok, autók, kamionok, vulkánok, huszárok, rómaiak, műholdak, dinoszauruszok, íjászkodás, farkasok, csillagok háborúja, halálcsillag, darth vader, gladiátorok, robotok, kalózok, harcosok, foci - amik így hirtelen eszembe jutottak, szóval olyan szinten pasi, hogy az már-már karikatúrába fordul, amikor pl nem hajlandó felvenni egy pólót, mert van rajta egy cérnavékony rózsaszín csík a többi barna meg bézsszínű csík között, vagy amikor a Lujzi félt éjszaka és én mindenféle tündérekről meg táncoló barbikról duruzsoltam neki, és közben visszafogottan fuldokoltam a röhögéstől, mert hallottam, ahogy a takaró alatt a gyerek azt suttogja ezerrel, hogy FÚÚÚJ FÚÚÚJ FÚÚÚJ UTÁLOM UTÁLOM UTÁLOM :-D

A Lujzi meg? Mindent szeret, ami rózsaszín, pici, csillog vagy flitteres. Főbb érdeklődési körei a kiscicák, kispipik, macikák, bababogárkák, a kisbabák, ösztönösen babázik, pelenkáz, betakar, simogat, érdeklik még a cipők, a szoknyák, a kalapok, a kendők,a kesztyűk, a sminkelés, a múlt héten megtalált valami ezeréves rúzst abból az időszakból, amikor még festettem magam, mint a normális emberek, és a csaj simán kirúzsozta magát vele hosszában orrtól állig, az ékszerek, minden ami barbis, szivecskés, hercegnős, királylányos, a múltkor beraktam egy barbis mesét, amiben ott ropták tüllszoknyában a kis rüfkék,  Lujzi a végletekig átszellemülve nézte, sóhajtozott, és olyanokat rebegett maga elé, hogy Lujzi táncol, Lujzi hercegnő, Lujzi táncol, Lujzi hercegnő, pedig Isten látja lelkem, én amennyire tudom, próbálom a normális mederbe terelni, de aztán mindig rájövök, hogy kislányoknál ezt valamiféle átmeneti skizofréniának kell tekinteni, amit a legtöbben hálistennek kinövünk, és ilyenkor erőnek erejével emlékeztetem magam arra a szomorú, de kétségkívül igaz tényre, hogy nekem is volt kikönyörgött rémséges púderrózsaszínű lakkretikülöm 6 évesen, és most már talán kezdem sejteni, anyámnak mekkorát kellett nyelnie, hogy megvegye :-D

És akkor arról még nem is beszéltem, hogy Pömpöllér effektíve nem fél és nem is félt soha semmitől, értem ezalatt a klasszik kisgyerek-félelmeket, az én gyerekem szereti a sötétet, a bogarakat, pók- és giliszta-fan, szereti a kutyákat, a lovakat, mittomén, valószínűleg, ha szembejönne velünk egy élő T-rex, biztos elszaladna, de a hétköznapi dolgok őt soha nem rémisztették meg, nem is értettem a fórumon, amikor az anyukák panaszkodnak, hogy ettől meg attól fél a gyerek. Ehhez képest a Lujzi akkora paragép, mint ide Lacháza, fél a pókoktól, a kukacoktól, a bogaraktól, újabban a sötéttől, kislámpával tud csak aludni, amitől persze a báty morog, fél a hajszálaktól (ez komoly, ha lát egyet valahol, sikít, és rohan hozzánk, és azonnal el kell tüntetni róla, apjával azon röhögtünk, vajon mikor döbben majd rá, hogy a fején van belőle egy csomó :-D, fél a szöszöktől, az esőtől, a széltől, valamelyik nap a negyedik mesét tudtam csak elolvasni Pömpöllérnek, mert ugye Lujzi hiába kapja meg a kis píszi annapetijét elalvás előtt, a bátyja meséjére is odagyűlik, és a meseköny, bár szolidan, de illusztrálva volt, és minden mese második oldalán talált valamit, amitől sikoltozhatnékja támadt, így buktuk be a kiskakas gyémánt félkrajcárját, mert a török szultán morcosan nézett a képen, a csillagszemű juhászt, mert a sündisznók is rondán néztek, a többet ésszel mint erővel-t, mert volt benne egy vaddisznó, szürreális egy este volt. :-)

Ez itt pediglen, Darwin előtt tisztelegve, a Lujzi által kreált, az apja szerint lényének kvintesszenciáját kifejező új faj fényképe így befejezésül, az úgynevezett Tüll-Rex. :-D