Valahol, valamikor, észrevétlenül a gyerek megtanult kicsit önmagán kívül másokra is odafigyelni, és ez ma reggel baromira jól jött, tegnap este ugyanis - hónapok óta először - kimozdultam este, az index fórumos csajokkal beültünk dumálni, éjjel kettőre keveredtem haza, de nagyon jól éreztem magam, és az este végére még bónusznak összetalálkoztam két franciával, akik teljesen ledöbbentek azon, hogy én nem lehetek magyar, hiszen úgy beszélek franciául mint ők, biztos francia vagyok, csak hülyéskedek, és ez jólesett az egómnak :-)))

Na mindegy, a lényeg hogy kettőre hazaértem, ötkor, a szokásos idejében kelt a Gergő, lehoztam, megetettem, és még kicsit visszaaludtunk a kanapén. Valamikor hat körül felkelt Pömpöllér is, de ahelyett hogy a fejemen ugrált volna, mint idáig, szép csöndben leült rajzolni, egy jó félórát rajzolt számításaim szerint, majd amikor Gergő felébredt mellettem, csendben odajött, és a kezébe adott egy játékot, amivel a kicsi még vagy negyedóráig elvolt csöndben, én meg szunyáltam, és arra ébredtem - magamtól - hogy két kicsi pasi néz vigyorogva, Pömpöllér meg kajánul vigyorogva megjegyzi, hogy anya, nagyon elfáradtál a csajbulin, mi?

Teljesen elképedtem, basszus, az ember kicsit nem figyel oda, és ezek meg fogják magukat és megnőnek.

:-D