a díszpárna-korszaknak, amikor lerakom a kölyköt a kanapéra és ott marad, maximum hangeffekteket produkál. Gergő ugyanis az ifjonti Elvist megszégyenítő módon elkezdte dobálni a csípőjét, emelgetni a fenekét, és ily módon viszont szép komótosan araszol hátúszásban lefelé a kanapéról. :-)
Természetesen ezt úgy vettem észre, hogy leraktam a kanapéra - hosszában, föléraktam a babatornáztatót, majd otthagytam, és elkezdtem vmit csinálni, pár perc múlva meg a nagytesók szóltak, hogy anyaanya, a gergő feje lelóg a kanapéról! Odanézek, és látom, hogy tényleg :-). Először is valahogy megfordult hanyattfekve, hogy már keresztbe állt a kanapén, majd addig rugdosta magát hátrafelé, hogy derékból lefelé hajolva a feje már lelógott, két centire volt a leeséstől a drágám.
Kezdődik.
:-D