Persze, hogy a kicsi, annyit röhögünk rajta, hogy elképesztő, igazi büdös gazember, mindig huncut a szeme, mindig valami zsiványságon töri a fejét, és a legnagyobb szidásokat is gyakran elröhögjük, mert hát most mit mondjak egy olyan gyerekre, aki egyszer csak elémpattan egy szál…

Szegény kislibára júniusban nagyon rájárt a rúd. A szülinapja után két héttel egy délelőtt felküldtem a csemetéket a szobába rendet rakni, beágyazni. Rendrakás és beágyazás helyett természetesen elkezdtek baromkodni, és az én drága lányom a másfél méter magas ágyán…

Itt vagyunk, élünk, virulunk, utáljuk ezt a gusztustalan nyár nevű valamit, amit egész évben vártunk, hogy na majd nyáron, hű, na majd akkor de jó lesz, ehhez képest az elmúlt hónapban kétszer bírtam találkozni a tőlünk kb 50 méterre lakó barátnőmmel, és óriási kerti bulik…