Mivel a párom megvádolt, hogy Lujzi-portfóliót csinálok a blogomból, gyorsan írok a pasikról is, most van pár percem, a kaja fő, a kicsik alszanak, Pömpöllér meg valahol egy messzi-messzi galaxisban bolyong Anakin Skywalkerrel, aki lassan virtuális baráttá lép elő nálunk, folyton olyanokat álmodik a gyerek - állítólag -, hogy Anakin igazi volt, és a barátja volt, és megtanította robotot építeni meg űrhajót :-)

Szóval a pasik.

Gergőfronton beütött a krach, előszedtem neki ugyanis a tolható járássegítőt, és azóta nem csinál mást álló nap, mint azzal kavirnyál a lakásban, amivel csak egy apró baj van, nevezetesen az, hogy nem tud kanyarodni, és mivel 30 másodpercenként nekitolja a cuccost valami tereptárgynak, rögtön elkezd ordítani, amíg valamelyikünk oda nem ugrik és irányba nem állítja. Apjával már osztozkodunk, hogy most ötször te fordítod meg, aztán én, de a nagyok is segítenek, olyan frekvencián üvölt, amit nehéz elviselni. :-)

Laza csávó félkézzel is nyomja:)

Ja, és le is bukott a fiatalember, a múltkor a barátnőm szólt, hogy egy nemzetigárdás toborzóplakátot szedett le a házunk előtti fáról, fogalmam nem volt, ki rakhatta oda, amíg meg nem láttam ezta képet, ahol Grübedli lelepleződött, ilyen karlendítést a náci propagandafilmeken se látni :-) Én kérek elnézést, reméljük, kinövi :-D

Amúgy továbbra is nagyon szeretik a pasik egymást, kivéve amikor Gergő pont a félóráig épített pókdroid közepébe mászik bele, akkor van sírás, rívás és fogaknak csikorgatása, de többnyire azért töretlen a harmónia.