A fülinap teljesen jól zajlott, először óvodai köszöntés, énekléssel meg sütizabálással, amit persze én sütöttem éjszaka, sztahanovizmus rulez, de egyébként muszáj volt, mert a vagyoni különbségek miatt nem szabad cukrászdai tortát vinni, nehogy szarul érezze magát, akinek nem telik rá - mondjuk az én véleményem szerint ez spec a szülők parája főleg, szerintem egy négyéves telibe leszarja hogy otthoni vagy cukrászdai tortát ken éppen szét a mellette ülő Józsikán, de mindegy, sütöttem, mint kisangyal :-)

Aztán hazahoztuk, jöttek vele a legjobb barátaink is, meglepődtünk, hogy öt darab kiskorú mekkora pusztítást képes végezni egy hússzeletes tortán, és utána még simán leül és betermeli a vacsorát, ajándékot bontottunk, zsezsegtünk, szóval jó volt, itten vannak a képek, tudom, hogy elfogult vagyok, de szerintem gyönyörű fiam van :-))) És persze jönnek az emlékek, a kis kopasz golyófejről, a fehérszőke loknis totyogóról, és csak nézek, hogy mekkora már, és hogy milyen ügyes meg önálló, körmondatban beszél, gombot gombol, csomót köt, egyedül öltözik-vetkőzik, cd-lejátszót kezel, pengén távirányít, szuper sáskát rajzol, pazar malacteát főz , és még ezer más minden, amin csak lesek :-)

na, jöjjenek a vadmalacok :

A büszke négyéves :-)

A büszke négyéves darut szerel

Menj innen kisfiam, most apuci játszik :-))))))