vagyok, ma eladtuk azt a házat, amit anyu épített a faterommal, és amiben boldogan éltek, míg meg nem halt, és amiről megígértette halála előtt, hogy nem fogjuk eladni.

Persze a racionális énem megérti, hogy a faterom egyszál magában nem bírja fenntartani azt a kurva nagy házat meg medencét, meg hogy egy éve nem járt effektíve az emeleten, kivéve amikor vevőknek mutogatta, de közben sírhatnékom van eléggé.

Ráadásul oltári pöcsfejek vették meg, hájfejű vörösképű ügyvéd úr, akinek végig azt néztem szerződéskötés közben, hogy mikor pattan le valamelyik inggombja, és fapina szótlan neje, akinek derogált a csevegés.

És most október 8 ig ki kell pakolni azt az ótvar nagy házat, hát szépen leszünk.

Arról nem is beszélve, hogy az még külön szar, hogy soha többet nem tölthetjük kint a nyarat a medenceparton, nyugiban , békében, barátokkal.

Faszomat.