2008.06.11. 13:53| Szerző: Chipie

Gergő kezd szervesen beépülni a családba, igazi kis vigyorgós tejbetök (már ha itthon vagyunk. Ha bárhová elviszem, ordít, mint akit nyúznak, asszem totálisan aszociális gyereket csináltunk így harmadikra, végtére is kell a változatosság :-) Itthon boldog békés gőgicse és játékpofozgatás, bárhol máshol hörgő ordítás, nem túl kellemes, viszont például a banki ügyintézést roppantmód megkönnyíti, már gondolkoztunk egy erre épülő, rent-a-ordítókisbaba szolgálat beindításán, de félek lassan kinövi, aztán itt állunk meglőve :-))

A testvérek viszont szorgalmasan ismerkednek, a fő kedvenc továbbra is a Nagy Bátyisten, akit imád.

és hát az imádat kölcsönös:

 

de azért most már lujzibujzi is kezdi emberszámba venni, főleg, mióta vigyorog. A szemét is relatíve ritkán próbálja meg kipiszkálni a helyéről :-)

de  a legjobbak mégis azok a pillanatok, amikor hárman vannak, a kismajom azt se tudja, hova legyen ilyenkor örömében.

 

Címkék: triumvirátus  |   | Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://pompoller.blog.hu/api/trackback/id/tr66514696

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.