2008.04.18. 13:32| Szerző: Chipie

Ezt már régen meg akarom írni, mert szerintem ennél durvábbat még nem produkált a gyerekem, hálistennek én nem voltam jelen a produkciónál, de mivel vizuálisan ott vagyok a szeren, el tudom képzelni.

Előzetesen tudni kell a gyerekről, hogy relatíve későn lett szobatiszta, három évesen, addigra minden másban már hatalmas önállóságra tett szert, így amikor hirtelen szobatiszta lett, az is olyan pömpölléresen zajlott, semmi anyaaa, pisilni kell segíts, és társai, a sarj nemes egyszerűséggel bemegy a vécébe, elintézi amit el kell intézni, majd kisétál, én meg rángatom vissza és mantrázom, hogy megtöröl, lehúz, kezet mos, stb stb.

Mostanra ez már azért nagyjából megy.

Nade.

Történt, hogy a múlt héten, engem tehermentesítendő,  a jó édes apukája elvitte az én gyerekemet magával szombat délelőtt bevásárolni. Sokfelé mentek, sok minden kellett, 9 körül elindultak itthonról, 12 után értek haza valamikor. Én pont a leányzót altattam az emeleten, és arra jövök le, hogy az én egyébként életvidám és tetterős emberem fejét lógatva, üveges tekintettel ücsörög, és fásultan néz maga elé, mint a súlyos katasztrófák túlélői.

Némi faggatózás után kibukott belőle a sztori, gyenge gyomrúak tekerjenek. Ugyanis az én drága okos, értelmes, önálló és vagány elsőszülöttemre a Pomáz főterén lévő vegyesboltból kifelé jövet rájött a vécézhetnék. Mivel megkérdezni, szólni, nyafogni, vagy ilyesmi az nem az ő stílusa, ezért, amíg szerencsétlen apja a kasszánál fizetett, ő ügyesen és önállóan kisétált a bolt elé, és a küszöbtől 5 centire odaszart egy akkorát, hogy csak na, majd mikor az apja kiért, akkor éppen letolt gatyával, lehugyozta a kupacot. Ismétlem, Pomáz, Fő tér, szombat délelőtt.

Kész, roló, ilyen a világon nincs, mauglit neveltünk, ücsörögtünk, (illetve előbb én elvonultam sírva röhögni) aztán rájöttünk, hogy banyek, végülis az a mondat, hogy tilos az utcán szarni - ez így effektíve soha nem hagyta el a szánkat, nekünk túl evidensnek tűnt, de hát ezek szerint nem az. Vááá. Szegény emberem se szidta meg a kölyköt, szépen kért papírt meg vizet meg felmosót és szatyrokat lebaszva felpucolta Pomáz főterét, majd hazahozta és öszeroskadt. :-)

Szóval én nagyjából biztos vagyok benne, hogy Isten nagyon szeret, amiért ilyen szép családot adott nekem, de néha abban is biztos vagyok, hogy Vonneguton szocalizálódott.

:-D

Címkék: röhej pömpöllér  |   | 6 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://pompoller.blog.hu/api/trackback/id/tr40431426

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

ehbien 2008.04.21. 10:39:31

Hát, egészen a sírva röhögésig ment az empátia. ;-)
Aztán rájöttem, hogy abban a fázisban, amikor "Anya, pisilni kell! Jól van kisfiam, na nézzük..." van elrejtve a: hol is az a kis részlet az utcán, ahol a legkisebb megbotránkozást kelti a gyerek fütyülőjéből elfolyó nóta?
Húh. Pasidnak viszont helyzetmegoldásból csillagos ötös, és őszinte együttérzésem. (Azt nem írom, hogy részvétem. Hehe.)

megara 2008.04.21. 19:43:45

en ezen kerlek 2 napja visitva rohogok :-D

eddig csendes olvasod voltam de ezen bejegyzesedet meg kellett kommentaljam hogy nem volt hiaba a fiad anyagcsereje :-D

Chipie 2008.04.22. 08:52:35

az első reakcióm nekem is a fulladós-vinnyogós röhögés volt, de muszáj volt moderálnom magam, mindkét pasi megölt volna ha ott nyiltszínen ordítva kiröhögöm az ő drámájukat :-D
Zember pár óra elteltével már képes volt, és azóta is képes röhögni az ügyön, de ott és akkor szerintem erősen fontolgatta, hogy azonnal kocsiba ül, kihajt ferihegyre és felül az első repülőgépre valahova jó messzire....:-D

CSR bloggerina · http://csr-ff.blog.hu/ 2008.04.25. 20:57:00

basszus, zokogva röhögök itt, mindjárt felébrednek a gyerekek! :-)))

ez vetekszik a farpofás sztorival! :-)))

Habostorta anyu 2008.05.02. 06:39:19

Hja, ha menni kell akkor menni kell...Múltkor a fiam a tiéd mellett hintázott a játszón azt hiszem. Az ovival voltak kint.

szlivka 2008.05.06. 13:16:02

Erre már nekem is elő kellett jönnöm a kizárólag olvasó szerepből:). Annyira , de annyira röhögtem (bocs), és férjed előtt tényleg le a kalappal:).