2011.05.25. 23:58| Szerző: Chipie

Visszaszámlálás van már, még két nap, és vége a szabadon szárnyaló felhőtlen életemnek, amikor barátnőkkel kávéztam, gyöngyöt fűztem, boltokban sétálgattam, ügyintéztem, és befejeztem a mondataimat,:-) pénteken ugyanis véget ér számunkra az óvoda, Pömpöllérnek végleg ugyebár, a kicsiknek meg szeptemberig, reméljük a Balaton vize gyorsan melegszik :-), addig meg csak kibírjuk valahogyan, hálistennek sok a barátunk, ugyanis a hétévesnek sajnos ingerszegény már az otthona és a testvérei, neki bolha van a seggében, vagy menni akar folyton valahova, ennél aludni, annál aludni, meg ezt hívjuk meg azt, meg ide menjünk meg oda, és amíg a kicsik vígan ellennének velem a kertben, addig őfelségének ez már karcsú, és ha nincs semmi extra program, a) unatkozva ténfereg, b) a tesóit baszogatja. :-)

Hivatalosan is felvették a suliba, papírt is kaptunk, és elmentem élete első iskolás szülői értekezletére, tök fura volt, hogy Rostás Barnabás 1.A :-)))))))))) meg tanszerlista, meg tankönyvvásár, meg ilyenek, iskolás a gyerekem, pfffffffff :-) A szülők meg olyanokat bírtak kérdezni a végén, hogy fontam a szemöldököm, banyek, mit érdemel az a szülő, aki három óra egyhelyben ülés után este fél nyolckor meg bír kérdezni egy olyat, hogy mit kell majd ráírni a gyerek füzetéreee??? A NEVÉT BAZMEG, A NEVÉT. :-D

Lujzi továbbra is tündér, annyira kell figyelnem, mert őt annyira könnyű szeretni, szemben a kiscsírával, aki eléggé megnehezíti a dolgunkat, és tökre félek, hogy kiskedvenc lesz a lány, és a fiúknak meg ez rossz lesz, de hát banyek, mit csináljak, ha egyszerűen nem rosszalkodik??? Alapvetően egy bogárka, rajzol meg fest, meg szép, meg kuncogós, elzümmög a saját kis világában a babáival meg a pillangóival, bújik, mint egy cica, boldog, kedves, ő az, aki magától beágyazza az ágyát reggel, aki első szóra megcsinálja, amit kérek, aki összehajtogatja a ruháit, szóval annyira könnyű vele, a fiúkkal meg néha annyira nehéz, főleg a kis pukkanccsal, aki egyszer tényleg öngyulladásban fog meghalni, annyira be tudja magát mérgelni mindenen, hogy toporzékol és rázza az öklét, mint egy törpesámán, és ordít, és verekszik, és hajigál, és olyanokkal fenyegetőzik, hogy letépi a fejem, és nem lesz a barátom, és világgá megy, és vááááááá, és megy ez a cirkusz mindenen, elképesztően önsorsrontó a gyerek, ha kap egy csokit, AZONNAL hisztizni kezd, hogy még egyet kér, ha elmegyünk valahová, már az odafelé vezető úton azon nyafog, hogy de miért nem maradunk ott sokkal tovább, ha bármelyik tesójának megdicsérem mondjuk a rajzát, azonnal toporzékolni kezd, hogy az ő rajzát nem dicsérem meg?? Nem?? Az övét nem??? Miért nem?? Az az aprócska tény, hogy ehhez rajzolni is kéne, nem zavarja, engem kicsit. :-D

Lujziról megint külön szóltak az óvónők, hogy feltétlenül valami művészeti sulit keressünk majd neki, mert messze a korosztálya fölött rajzol, színezni meg úgy színez, ahogy mondjuk én színeznék, ha nem utálnék színezni :-D, és valami elképesztő kreatív, a múltkor egy egész napig gyártott egy 2x2 centis lapokból álló könyvecskét, volt vagy húsz oldala, és 2x2 centire rá bírt rajzolni 3 pónit meg egy koronás szivárványt bakker, meg sellőket és virágokat és mittomén, és itthon összeragasztottuk, és az az ő kiskönyve, és képes el is mesélni belőle komplett sztorikat, pedig totál random ragasztottuk össze a rajzokat, meg pl. tök jól kivágott egy vízitündért a kis körömollómmal (húsz perc néma csend, asztal alatt fehér papírkupac, imádom :-), és minden rajza kanyarog és kunkorog és mosolyog és színes és ötletes :-)

 

Ez itt pl a félkész Csipkerózsika rajza, ahol a népiesen öltözött királyfi, akinek férfiasan meredező haja a feje fölött tíz centivel is megtartja a koronáját éppen legényesen int a fetrengő, ámde magát kuncogással eláruló bigének, hogy nosza, pattanjon már fel, háta mögött pedig maga a művésznő figyel derűs mosollyal :-) Érdemes megnézni Cs. Rózsika szoknyáját, csont profi. :-)

És továbbra is szőke, a hónap beszólása a cipős volt, amikor vettem neki 4 pár nyári szandált/cipőt, amiknek nagyon örült, sorban végigpróbálta mindet, húsz percig töprengett gondterhelten, hogy jajistenem, melyiket vegye fel másnap, majd odajött hozzám az egyikben, és üdvözült mosollyal az arcán ezt bírta mondani:

Anya, ez a szandál a kedvencem, mert ez nem szorít, mondjuk a többi se!

Apa itt ment ki cigizni, én meg fulladoztam a röhögéstől, édes kis szőkém, remélem, kíméletesek lesznek vele a pasik :-)

A bejegyzés trackback címe:

http://pompoller.blog.hu/api/trackback/id/tr132933163

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

motymoty 2011.05.26. 09:29:02

Ezek tényleg őrült jók, és ötletesek, de boldog lennék, ha valaha is elérhetném ezt a szintet. :)

Magdaleha · http://magdaleha.freeblog.hu/ 2011.05.26. 14:40:01

Az én lányom is nagyon szépen rajzol, -bár ennyire nem művészien- ellenben nem ő a legjobb gyerekem :-))) nekem simán sikerül nem kivételezni vele, ugyanis a szőke haján és az édes kis pillantásán kívül ugyanolyan hétördög mint a fiúk :-))
/Nyomtam szavazatot a sulinak, és próbálom még a határidő leteltéig észben tartani/

Kiddy (dugnám nikki sixx-et!) 2011.05.26. 21:37:10

Eszem megáll, milyen ügyes ez a csaj =D

manner 2011.05.27. 10:03:39

Luuuuujzi :) imádunk! :)

anyuss 2011.05.27. 15:53:13

Jahaaj, ez halálos volt! :D