2011.05.08. 11:44| Szerző: Chipie

A címben említett ló a gyerekem, aki félelmetes hirtelenséggel hétéves lett, a szülinapján elballagott az óvodából, kiesett két foga, 131 centi és 35 kiló, én meg csak lesek, mint hal a szatyorban. Ez a kedvenc ballagási képem róla, talán mert a komoly nézés miatt - számomra legalábbis - felsejlik, hogy milyen lesz kamaszkorában, és hát, mitagadás, nekem nagyon tetszik, arról nem beszélve, hogy elképesztően hasonlít az apjára, ezzel a nézéssel meg minden, döbbenetes :-)

Amúgy meg azért voltam csöndben az elmúlt időszakban, mert itt Csobánkán epidémia pusztít, és mi is belekerültünk, valami elképesztő mutáns szörnyvírus, ami negyvenfokos lázakat meg hetekig tartó hasmenéses hányásokat okoz, és úgy nagyjából minden ismerősünk megkapta ilyen vagy olyan formában, persze mi is, és mivel sokan vagyunk, kedélyesen elpingpongoztunk vele vagy három hétig, én a végén már a falat kapartam, hogy nem hiszem el, hogy ennek soha az életben nem lesz vége. Kezdtük ugyanis Lujzival, aki bár gyenge láncszemnek tűnik, talán a legjobban jött ki az egészből, lázas lett egy napig, aztán 3-4 nap hőemelkedés, majd semmi. Ekkor pattant át a cucc Gergőre, aki viszont már majdnem egy hétig küzdött a 39 fokokkal, már ki is váltottam neki az antibiotikumot, de aztán hirtelen jobban lett, jött Pömpöllér, aki egy nap 40 fokkal úgy tűnt, hogy letudta, ám ezalatt az egy nap alatt sikeresen átpasszolta az apjának, aki 5 napig agonizált, de szó szerint, lenyomhatatlan láz és rossz közérzet, és hát a beteg pasikról kisebb esszét tudnék írni, de akinek volt már tapasztalata ilyennel, biztosan megérti, hogy a negyedik nap estéjén miért javasoltam diszkréten az eutanáziát :-D. Na, ő is meggyógyult, kezdtem örülni, amikor aztán mindenki belázasodott (rajtam kívül természetesen, én nem engedhetek meg magamnak ilyesmi luxust, kit basztatna akkor az egész címeres kompánia, na mindegy :-), és megjött kedves barátunk is, a hígfosás, én meg az ereimet harapdáltam felfelé, ráadásul Pömpöllér kezdett nagyon ótvarul lenni, a ballagás előestéjén 39,9 volt a láza, félrebeszélt, és effektíve zöld volt, lázcsillapítottuk, én kicsit pityeregtem, hogy bakker, milyen elcseszett szülinapja lesz szegénynek, és nem lesz ott a saját ballagásán, majd lefeküdt aludni, reggel meg felkelt láztalanul, vidoran, lelőhetetlenül pattogva, és azóta sincs semmi baja, koppkopp persze meg minden, a ballagós képeken látszik, hogy még nagyon sápadt, de ennyi, legalábbis remélhetőleg. :-)

A ballagás maga tök jó volt, újfent megállapítottam, hogy a gyerekem egy ló, főleg a hat-hét éves lányokhoz képest :-)

Természetesen a csajával volt párban, vele is táncolt, persze a macsókézikönyv szerint előírt blazírt pofával, nehogy már ő lelkesedjen bármiért, ami csajokkal kapcsolatos :-), de azért én ismerem, és örült meg zavarban volt :-)

 Meghatódtam volna egyébként, de mivel Gergő is ott volt, erre semmi esélyem nem volt, komolyan, még soha ennyire nem fontolgattam a zsebszívlapát bevetését, mint akkor, minden tőle telhetőt megtett azért, hogy csak rá figyeljek, piszkált, bökdösött, rugdosott, fetrengett, kiment, bejött, persze ehhez mindenkin keresztültúrta magát, székeket lökdösött, szóval olyan igazi kis törperücsök módjára viselkedett :-))))

Azért kicsit meghatódtam így is :-)

A másik szép pillanat meg az volt, a mikor előadták a kis mesedarabjukat, és a gyerek kezében ottmaradt egy mikrofon, miközben már nem volt több szövege, és miközben a mesélő kislány mondta tovább a mesét, a hülyegyerek elkezdett vele szórakozni, amit amúgy tökéletesen megértek, mert egy hétéves hangmérnök-palánta számára kevés izgalmasabb dolog van egy bekapcsolt mikrofonnál, viszont a fél közönség azon röhögött, ahogy a gyerekem önfeledten fújogatta a mikrofont, mert milyen vicces hangja van :-)))))

Aztán vége lett, megkapta a kis tarisznyáját, amiből persze azonnal kizabálta a pogácsát :-D és hazajöttünk szülinapozni, kapott vulkántortát, meg egy csomó szívevágya legót, pl Darth Vader űrhajóját meg mindent, annyira boldog volt, este a nyakamba borulva közölte, hogy ez volt élete legjobb napja :-D

Nagyon-nagyon imádom, okos és  ügyes és vagány és minden, és hát basszus hét, azaz 7 éves, elképesztő ez nekem. Szülinapja reggelén ki bírta jelenteni olyan gondterhelt hangon, mint egy 120 éves apacs törzsfőnök, hogy: Anya, én már HÉT évet megéltem, de ilyet még sosem láttam!

Mi meg estünk egymásnak a röhögéstől, de megértőek voltunk a házi matuzsálemünkkel :-D

 

na ennyi, még van mit bepótolnom, főleg Lujziról, meg az új kis barátjáról, Herzsonkáról, a kis zöld kukacról, aki egy befőttesüvegben lakik már három napja, és még mindig él :-))))

A bejegyzés trackback címe:

http://pompoller.blog.hu/api/trackback/id/tr212886891

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Magdaleha · http://magdaleha.freeblog.hu/ 2011.05.09. 12:54:31

Még sok boldogot a Jó Öreg Pömpöllérnek!!! :-))

szilvamag77 · http://tunderletra.blogspot.com/ 2011.05.09. 13:43:21

még nagyon sokszor 7 évet a törzsfőnöknek :)

Chipie 2011.05.10. 11:17:42

köszönjük szépen :-)

dodomami 2011.05.22. 16:24:53

Először is: boldog születés napot Pömpöllérnek!
Másodszor: a legidősebb lányom angol tanárt keres, aki felkészítené felsőfokú nyelvvizsgára :) Kaphatnák egy e-mailt a tudnivalókról az evakukacjoverponthu-ra ?
Nagyon, nagyon köszönjük.
Egyik fő zugolvasód :D