2009.09.10. 11:45| Szerző: Chipie

éves lesz vasárnap a kiscsibész, megpróbálom összefoglalni őt :-) már amennyire lehet. Szóval 15 kiló pucéran, a magasságát nem tudom, de 92-98-as cuccokat hord, és 25-ös cipőket, ami nagyjából a nővérére is igaz :-), továbbra is Hulk, amit megfog, az vagy összeroppan, vagy elszakad, vagy kettéjön, ő meg néz enyhe csodálkozással, hogy hiszen ő nem is akart semmi rosszat csinálni :-) Így roppantotta össze marokkal a barátnőméknél elcsórt felespoharat, és állt csodálkozva az üvegszilánkok között, így rántotta ki a fa etetőszék karfáját félkézzel, borított fel egy rohadt nagy farönköt, és nézte, ahogy legurul a lejtőn, és még rengeteg minden, elképesztő ereje van, a nővérét simán lerántja bárhonnan, vagy csak simán arrébbrakja :-D

Továbbra is nagyon ügyes, simán felmászik a létrán a csúszdavárba és egyedül lecsúszik, kint az utcán már szélsebesen teker a bébitaxijával, tud szlalomozni, tolatni, ipszilonban fordulni és egykerekezni is, egyértelműen a bátyját utánozza :-) esténként rendszeresen bemászik-vetődik az ágyába, frankón tud ugrálni a kanapén, seggeseket ugrani a fotelbe a karfáról, ezerrel kergetőzik a tesóival, és hát persze továbbra is nagyon rossz eleven, mindent szétszed, kirángat, dobál, ha valami nem úgy van, ahogy ő elképzelte, szuperfrankó kis dührohamokat tud produkálni, sarokbavágott játékokkal, ordítással, miegymás, sőt újabban harap, a múltkor úgy hasbaharapta szegény Pömpöllért, hogy meglátszott a helye, és a legjobb, amikor feltartott mutatóujjal, babanyelven halandzsázva elküld minket a jó anyukánk micsodájába, a hangsúlya szerint. Azért az akkor sem mindennapi élmény, amikor egy egyméteres törpe beáll az ember elé, feltartja a kis öklét, rettenetes rondán néz, és azt ordítja: ONKATYABOANGAPÖÖ!!! Ilyenkor az ember elgondolkodik, magába néz, és hát mitagadás rettenetesen röhög. :-) ezzel együtt azonban továbbra is ő a legkedvesebb, legbújósabb gyerekünk, jellemző, hogy egyszercsak odarohan hozzám valahonnan, feltartja a kezét, felveszem, megöleli a nyakamat,  lenyom egy óriási cuppanós puszit, majd elkezd kalimpálni, hogy tegyem le, azonnal mennie kell rosszalkodni. :-)

Vannak már saját kis szokásai, amik csak rá jellemzőek, elalvásnál a hajában matat, csak ezért nem vágtuk még le, pedig most már nem jól néz ki, csak akkor csigás, ha összeizzadta, egyébként aranyszínű szöszjellege van, és simán levágnám, de félek, hogy akkor soha többé nem aludna :-) Némely szokása már kicsit mániás jelleget kezd ölteni, pl nem tűr maga körül lecsavart kupakot, nyitva hagyott mikróajtót, kinyitott vajasdobozt, minden fedelet és kupakot és tetőt haladéktalanul a helyére kell tenni, különben hisztizik. :-)

Amúgy lekopogom, de a hisztitényező egyre csökken, most is szokott még ordítozni, de most már 99%-ban okkal, azaz ha éhes, nagyon fáradt, vagy valami rettenetes igazságtalanság történt vele, például kivettem a kezéből az ütvefúrót.

Nagyfiú már, és egészen elképesztően édespofa, mindenkinek pápázik, majdnem mindent megért, 10-12 szót használ, kismajom-szinten utánoz minket, letépett vécépapírdarabokkal törölgeti a gatyáját, majd bedobja a vécébe, felmászik a Lujzi 12-es pótkerekes biciklijére, amin amúgy leér a lába a pedálig, és próbálja tekerni, kanállal-villával eszik, pohárból iszik, közben szalvétával törölgeti a száját, fogmosásnál tartja nyitva a száját, köp (!) :-), szivaccsal mossa a pocakját, hajmosásnál hátrahajtja a fejét, hogy leöblítsem, körömvágásnál tartja a kezét-lábát, és ezeket mind magától, mert a nagyok így csinálják :-D Egyedül arról nem tudom meggyőzni, hogy az öltözés nem egy középkorból fennmaradt kínzás, ezért ott továbbra is test-test elleni küzdelmet folytatunk, ő rúg, derékból kicsavarja magát, feszít és üvölt, én meg próbálom egyik kézzel lefogni a lábát, a lábammal lent tartani a hasát, a másik kezemmel meg ráhúzni a gatyát, hát nem egyszerű, izzadunk mindketten, és egyszerűen képtelen vagyok megérteni, hogy ez az okos, értelmes kisgyerek, aki megérti azt, hogy vedd ki a fiókból a piros kisautót, miért nem hiszi el így nagyjából 1600 öltözésen-vetkőzésen túl, hogy én azt nem bántásból csinálom, hanem mert muszáj. :-)

Fagyis is kapott nemrégiben, íme a végeredmény:

 

Valamint ő is elkezdte a nevezést a hülyealvás-versenyre, elég jók az esélyei :-)

Imádjuk. :-D

Címkék: gergő hülyealvás  |   | 5 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://pompoller.blog.hu/api/trackback/id/tr911372745

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

csibie 2009.09.10. 20:31:55

Annyira jó volt ez az összefoglaló! Édes pofa, igazi egyéniség! :)

Cuncimokus 2009.09.11. 19:45:28

Irtózatosan klassz gyerekek egytől egyig!

Tegyél már hisztis fényképet is! Léccilécci!

V. Olga 2009.09.14. 04:34:19

Na, egy faraszto, szomoru nap utan vegre tenyleg jot rohogtem:-))) csucs fotok!
süti beállítások módosítása