Az én legkisebb csemetém sok mindent.

Remekül incselkedik :-)

Tud elmélyülten játszani a saját játékaival

és természetesen a tesó pillantanyi figyelmetlenségét kihasználva a Szent Nagyfiúlegókkal, kéretik megfigyelni a brutális koncentrációt :-)

Tud elképesztő  módon horkolva horpasztani gyakorlatilag bárhol

Tud varázsolni

és persze hipnotizálni is :-)

Igen nagy lábon él :

de továbbra is nagyon édesen tud szeretgetni

Hihetetlen egy kiscsávó, továbbra is csak bambulunk néha, mint hal a szatyorban. Ha egy szóval kéne jellemeznem, azt mondanám, szélsőséges. A fiatalember lelkiállapotainak száma ugyanis tökéletesen megegyezik Jean-Claude Van Damme arckifejezéseinek számával, azaz kettő, azaz kettő darab. Vagy irtózatosan boldog és huncut és vigyorog és puszikat osztogat és táncol és tapsol és szaladgál és kacag és röhög és incselkedik és gajdol és felvidítja az egész családot, és kész lennék letenni a nagyesküt, hogy ő a világ legédesebb, legaranyosabb és legzseniálisabb kisgyereke, vagy egy hisztis zsarnok, aki azt se bírja elviselni, ha egy méterre eltávolodok tőle, és aki úgy üvölt, hogy két utcával arrébb is hallani, és hónaljból csapkod, ha valami nem tetszik neki, és dobál, és kétrét görnyedezve ordibál minden hajszálért, és nincs más vágyam, mint hogy valaki elvigye tőlem legalább tizenöt kilométerre. Átmenet nincs, olyan nincs hogy ő csak úgy VAN, vagy a menny, vagy a pokol, de az is lehet, hogy bipoláris depressziója van. :-D :-D

Amúgy viszont továbbra is nagyon okos, rengeteg mindent megért, utánoz, mondogat, a virág az APCIIII+röhögés, ha apa hazajön, ordítva szalad elé, hogy ABBBAAA!!!! ABBAAAA!, mutogat az autókra, és mondja hogy OTTTÓÓ!!, a kutya az VAVAAA!, ha meg megkérdezem fürdésnél vagy pelenkázásnál, hogy hol a kukid, azonnal odanyúl, és üdvözült vigyorral mondogatja, hogy KKK-KKKK-KKKK-KKKK!, gyakorlatilag kész pasi, még mgetanulja, hogy sör meg slusszkulcs és meg is vagyunk. Amúgy meg tényleg mindent utánoz, botdarabkákkal cigizik, ha a nagyok elölfelejtenek valami játékot, ami amúgy neki tiltott, mindig megdöbbenek, mert azonnal odarohan, és teljesen rendeltetészerűen próbálja meg használni, úgy, ahogy tőlünk kileste, dob a kockával, lép a bábuval, tologatja a kockákat, elképesztő.

És ami még mindig elképesztő, az az hogy milyen rémesen anyás, legszívesebben visszabújna, esküszöm, tegnap megint leléptem arcot festeni, elvolt ugyan, de pl amikor a tiszta ruhák között felfedezte az egyik pólómat, akkor azt kirángatta onnan, lerakta a földre, ráfeküdt és elkezdett sírdogálni, majd miután reggel konstatálta, hogy megkerültem, brutális védőőrizetbe vett a nap folyamán, ha kimentem pisilni, azonnal üvöltve, zokogva rohant utánam a vécébe, beérve megtorpant, nyugtázta, hogy ott vagyok, megvagyok, nem csak a hologramom az, megnyugodott, majd amikor felálltam és kijöttem, azonnal bepánikolt megint, és szaladt utánam visítva, és így telt az egész napunk, ráadásul a tesói nélkül, mert azokat a nagypapa levitte a Balatonra, beszámoló később, én viszont témesen röhögtem magamon, megunkon, hogy mennyire rémesen unatkoztunk egy szem gyerekkel, és teljesen értetlenül állok az előtt, hogy miért éreztem én azt anno, amikor Pömpöllér volt ekkorácska, hogy semmire nincs időm??? :-D :-D Most fullos időmilliomosok lettünk pár napra, pedig itt van egy darab gyerek, hihetetlen. :-D

Mindjárt hazaérkeznek, hiányoztak a büdös gazemerei, pedig már alig vártam, hogy elmenjenek :-)))))