, ha nem is virulunk kifejezetten, mert újabb adag bacit szerváltunk, amitől csütörtök este Pömpöllér egy órán át sírt a fülfájástól, másnap pedig antibiotikumot kapott, és pénteken nem ment oviba, Lujzibujzi pedig a standard takony lighton túl ma estére belázasodott, doki holnap, a zember sántít a bal lábára és ettől némileg morgós medve jellege van, nekem pedig felváltva fáj hol a derekam, amit meghúztam a Pilates tornán, hol a torkom, ami renitens módon a torokfájás elleni szopogatótablettáktól kifejezetten rosszabb lesz, na mindegy.

De azért a kripliség ellenére minden zsír, alakul az ünnepi hangulat, megcsináltuk a gyerekekkel az idei adventi koszorút, ilyen szép lett:

Juci kérdezte, hogy hogyan oldom meg, hogy Lujzi ne rongálja meg a karácsonyi dekort - hát az az igazság, hogy nála ettől nem kell félni, ilyenkor jön jól az, hogy lány, aki imád minden ilyen kreatívkodást, és finoman, két ujjal adogatta nekem a gyertyára ragasztott kis csillagokat. A nagy díszeknél Pömpöllér kezelte férfiasan a ragasztópisztolyt, én meg mutattam, hogy mit hova, és szerintem szép lett, annak ellenére, hogy a minihulk rájött arra a csalafintaságra, hogy ha megrántja az asztalterítőt, egy csomó izgi és rágható dolog pottyan hirtelen az ölébe mennyei mannaként, és anya is olyan viccesen ugrál ilyenkor :-)))

Nem ilyen piros a koszorú, inkább bordó, mindjárt nézek egy másik képet

És fent vannak már az üvegfestések is, és megjöttek az adventi naptár csomagocskái is, ami nálunk ugye úgy néz ki, hogy az ember csinált egy nagy fatáblát, belefúrt 24 kampót, én szanaszét dekupázsoltam rá mindenféle télapós mintákat, majd varrtunk először 24, majd tavaly még 24 (és jövőre még 24, csuhajj:) zsákocskát, és azokba rejtik az angyalkák a cuccost. Természetesen most, hogy Pömpöllér már tisztán látja és érti az adventi várakozás lényegét, meg a visszaszámlálást karácsonyig, és épp ezért nem is türelmetlenkedik, most a drágalátos húgocskáján a sor, hogy naponta uszkve harminckétszer lásson neki rinyálni, hogy ő még akar bontani zsákocskát most, és nekem mindannyiszor el kell magyarázni, hogy nemnem, egy nap csak egyet, merthogy mire elfogynak, stb, stb, és mindig arra gondolok, hogy ezt még Gergővel is el kell játszani majd :-))))